Miközben átéljük életünk napjait és éveit, folyamatosan megélünk különféle érzelmeket. Ezek az érzések mind valamiféle célt szolgálnak – motiválnak, irányítanak és üzeneteket továbbítanak a testünktől, a felsőbbrendű énünktől és a gondviseléstől. A negatív érzelmek is hasznosak lehetnek, még akkor is, ha sokszor kellemetlenek vagy fájdalmasak.

Időnként mindnyájan átélünk negatív érzelmi szélsőségeket, úgy tűnik, ez része az emberi létnek.
Érzelmeink nem a semmiből támadnak – ezeket testünk idézi elő két döntő jellegzetesség alapján: egyrészt az adott pillanatban megtapasztaltak, másrészt testünk és agyunk múltbéli tapasztalatai szerint elraktározott információk alapján. Tehát azt, hogy boldogságot vagy szégyent érzünk-e, a mélyből jövő érzelmek határozzák meg, és mindezt okkal.

Miből épülnek fel az érzelmek?  … egyszerűen fogalmazva, az érzelmeket tiszta, rezgő energia alkotja. Minden érzelemnek megvan a maga sajátos rezgési frekvenciája. A világegyetemben minden energiából épül fel, nem képeznek kivételt az érzelmek sem. A kvantumfizikusok bebizonyították, hogy az energiák hatnak egymásra. Ebből következik, hogy érzelmeink energiái azért vannak ránk hatással, mert a testünk is energiából áll. Ez az egyszerű oka annak, hogy érzelmeink intenzív erővel bírnak mentális, érzelmi és fizikai téren egyaránt.

Három dolog történik, amikor átélünk egy érzelmet. Először is, a testünk létrehozza az érzelmi rezgést. Másodszor, elkezdjük érezni az érzelmet és minden gondolatot vagy fizikai benyomást, amely ezzel együtt jár. Harmadszor, úgy döntünk, hogy elengedjük az érzelmet, majd továbblépünk, amely néhány másodperctől akár több percig tarthat. Ezt az utolsó lépést feldolgozásnak nevezzük, és amint ez megtörtént, sikeresen eltávolodtunk az érzelmi tapasztalattól, ennek a továbbiakban nem lenne szabad semmiféle problémát okoznia.

Azonban abban az esetben, ha a második vagy a harmadik lépés félbeszakad, az érzelmi tapasztalat nem lesz teljes, és előfordulhat, hogy az érzelem energiája a testben marad. Annak az okait, hogy az érzelmek esetenként miért nem kerülnek teljes mértékben feldolgozásra, még nem értjük teljesen. A jelek szerint minél elsöprőbb erejű vagy szélsőségesebb egy érzelem, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a testben marad. Ennek persze számos más oka is lehet, például a test gyengesége vagy hasonló rezgésű, több régi, bennragadt érzelem …